Baleset részletek

A Magyar Államvasutak Szolnokról Kiskunfélegyházára vezetõ vasútvonalát a 44. számú fõútvonal Tiszakécske és Lakitelek állomások között keresztezi. A nagy közúti forgalmat bonyolító, fénysorompóval biz-tosított átjáró (AS 384), már sajnálatosan sok baleset helyszíne volt. Ezek közül az egyik legsú-lyosabb esemény az 1999. esztendõ elsõ napján történt.
Amint a híradásokból megtudhattuk, fél 12 körüli idõben egy mandarint szállító kamion a fénysorompó jelzését fegyelmen kívül hagyva a sínekre hajtott, ahol ütközött a Szolnok felõl érkezõ személyvonattal. Ennek több kocsija kisiklott, két vasutas életveszélyes, harmadik társuk súlyos, míg két utas és a kamion török állampolgárságú vezetõje könnyû sérüléseket szenvedett.
Ezen a napon a 37122. számú személyvonatot a hátul mûködõ MD 3007 psz. gép to-vábbította. Az ingavonatként közlekedõ, öt egységbõl álló szerelvény mozdonyvezetõje a Btx 038 számú vezérlõkocsin végezte munkáját. A vezetõálláson mellette tartózkodó vezetõ jegyvizsgálón és a poggyásztérben utazó kezelõn kívül a szerelvény elsõ fele szinte üres volt, 20-25 utasa egy-két kivétellel a vonat hátsó részében utazott. A szerelvény különösebb esemény nélkül közelítette meg a 384+85. számú szelvényében lévõ jól mûködõ fénysorompóval biztosított átjárót, amely elõtt a mozdonyvezetõ az F.1. sz. utasításban elõírt módon hangjelzést adott.
Több tanú ekkor látta meg a 44. sz. úton Békéscsaba felõl nagy sebességgel érkezõ kamiont. Egyikük szerint – õ a hosszú „Figyelj!” jelzés hatására pillantott fel – az, a sorompó elõtt ál-ló gépkocsikat kikerülve a sínekre hajtott, a vonat pedig a következõ pillanatban a közúti jármûszerelvénybe ütközött.
Az 50 EC-422 forgalmi rendszámú MAN nyergesvontató az ütközés után még néhány mé-tert tovább haladt, majd a közútról lesodródva a bal oldali árokba futva felborult. Mandarin rakomá-nya a környéken lakók nagy örömére szétszóródott. A vonat 50 55 27-05 038-7 psz. Btx sorozatú vezérlõkocsija a nyergesvonató mögött a félpótkocsiba vágódott, összes tengelyével kisiklott, menetirányt tekintve jobbra kifordult és az átjá-rótól kb. 50 méterre, a pályára merõlegesen a szántóföldön állt meg. Vezetõállása és jármûszerkezete súlyosan megrongálódott, forgóvázai leszakadtak. A mögé sorozott 50 55 10-05 038-6 psz. Ax sorozatú kocsi 4 tengellyel siklott, és a menetirány szerinti bal oldalára dõlve, súlyosan meg-rongálódva a pálya-testen maradt. A harmadik, 50 55 20-05 115-0 psz. Bx sorozatú kocsi kis mértékben, míg az 50 55 20 05 116-8 psz. Bx kocsi és az MD 3007 motorkocsi egyáltalán nem sérült. (A sérült jármûveket helyreállították, se-lejtezésükre évekkel késõbb elöregedésük miatt került sor.)
A rendkívüli esemény következtében a fénysorompó berendezés súlyosan megrongálódott. Automatika szekrényét és „D” árbocát a kisiklott második kocsi elsodorta. A szekrény a felismerhetetlenségig összetört, az árboc a rajta lévõ lámpafejjel és Andráskereszttel együtt a felállítás helyé-tõl kb. 80 méterre repült. Egy távközlési oszlop kidõlt, a rajta lévõ légvezetékek leszakadtak, így Lakitelek – Tiszakécske között a vasúti távbeszélõ kapcsolat megszakadt. A pálya elzáródott és kis mértékben megsérült. Felszabadítását és a siklott jármûvek ûrszelvényen kívül helyezését a Szolnokról kivonult MD 1252 számú baleseti daru és a szentesi közúti segély személyzete 17.05-re elvégezte. 17.45-re a darumenet bevonult Tiszakécske állomásra, így a vasúti forgalom újra megindulhatott. A köztes idõben közlekedõ vonatokat autóbuszok pótolták.
Az ütközés során súlyos életveszélyes sérüléseket szenvedett a szentesi Jendrassik György Gépészeti Fõnökség mozdonyvezetõje, és a Kecskemét Csomóponti Fõ-nökség poggyászkocsi kezelõje. Kecskemét Csomóponti Fõnökség létszámába tartozott a vonat vezetõ jegyvizsgálója is. Õ súlyos nem életveszélyes-, míg a kamion vezetõje és a vonat két utasa könnyû sérüléseket szenvedett. A sebesülteket – sérüléseik mértékétõl függõen – mentõautóval, il-letve mentõhelikopterrel szállították a kecskeméti kórházba. A poggyászkocsi kezelõ a baleset utáni nap dél-elõttjén a megyeszékhely kórházá-ban, a szolgálatát szerencsétlen módon elcserélõ mozdonyvezetõ pedig hosszú szenvedés után, január 28-án hajnalban a budapesti MÁV Kór-házban belehalt a bal-esetben szerzett sérüléseibe. Temetésére február 12-én került sor.
A Bács-Kiskun Megyei Rendõrfõkapitányság és a MÁV szakértõi a helyreállítás közben megkezdték a baleset vizsgálatát. Mivel a mozdonyvezetõ és a vezetõ jegyvizsgáló nem volt kihallgatható állapotban, a szerelvény útját a sebességmérõ-óra szalag alapján próbálták rekonstruálni. A vonat kb. 11.15:30-kor¹ in-dult el Tiszakécske állomásá-ról. Vezetõje kb. 45 km/h-ig intenzíven gyorsított, majd mintegy 2 km hosszon tartotta ezt a sebességet. Ezután ismételt intenzív gyorsítással sebessé-gét 59-60 km/h-ra emelte és kb. 1000 méter megtétele után 11.22-kor, kifuttatás nélküli intenzív fékezéssel megállt Ke-rekdomb megálló-helyen. Fél perc tar-tózkodás után folytatta útját Lakitelek felé. Erõteljesen gyor-sítva érte el az 58-59 km/h sebességet, majd kb. 2 km-en keresztül sebességtartást végzett. Se-bessége ezalatt 55-56 és 60-61 km/h között mozgott. Mintegy 58-59 km/h sebességgel haladva kö-zelítette meg az AS 384 számú átjárót, melyben 11.26:30-kor ütközött. A baleset Tiszakécske állo-mástól hozzávetõlegesen 8,46 km-re történt, a toló motorkocsi további kb. 51-92 m megtétele után állt meg.
A fentiek alapján a mozdonyvezetõ sebességtúllépést nem követett el, a váratlanul és nagy sebességgel felbukkanó kamionnal az ütközést semmilyen módon nem háríthatta el. A balesetért nem terhelte felelõsség.
Az ilyenkor szokásos eljárási szabályoknak megfelelõen vizsgálták a fénysorompó mûködé-sét is. Megállapították, hogy optikái nem szennyezettek, fényei a 44. számú út tengelyébõl jól látha-tóak. Lakitelek állomás biztosító berendezésén – a sorompó ide volt visszajelentve – a számlálóval ellátott kényszeroldó gomb utoljára 1998. július 21-én volt kezelve, azóta áramel-látási zavar, izzóki-égés vagy egyéb hiba nem fordult elõ. A baleset idején a berendezés jól mû-ködött.
A kamion török állampolgárságú vezetõje már a helyszínen elismerte, hogy sem a fényso-rompó tilos jelzését, sem az átjáró felé közeledõ vonatot nem vette észre idõben. Mikor a megengedettnél nagyobb sebességgel haladó jármûbõl a jobb felõl érkezõ vonatot észlelte, megállásra már nem volt esélye, ezért gázadással próbált menekülni az átjáróból. A megrakott kamion azonban nem bizonyult elég fürgének, így a vezérlõkocsi a pótkocsi hátsó harmadába ütközött.
Miután a balesetet egyértelmûen a kamionos figyelmetlensége, a KRESZ vonatkozó szabályainak megszegése okozta, a gépkocsivezetõt a rendõrség õrizetbe vette, majd elõzetes letartóztatásba helyezte. Ellene halálos kimenetelû közúti baleset gondatlanságból történt okozása és közér-dekû üzem megzavarása miatt indult eljárás. Ennek kimenetele összeállításunk készítésének idején forrás hiányában nem ismert.
Jóval a baleset után szállították el a helyszínrõl az ûrszelvényen kívül helyezett jármûveket. Ezek vasúti kocsikra tételét ugyancsak a szolnoki 125 tonnás daru és szentesi közúti segély személyzete végezte. Az eredetileg január 14-re tervezett daruzást a tragikus körülmények között elhunyt Sípos István² MÁV vezérigazgató temetése miatt január 19-re halasz-tották.
¹ A vonat útját a sebességmérõ-óra szalag kiértékelése alapján rekonstruálták. Mivel a helyszíni egyeztetés során megállapítást nyert, hogy a mozdony órája a valós idõhöz képest hozzávetõlegesen egy percet késett, az idõadatokat hajszál pontosan megállapítani nem lehetett. Ezért indult a vonat kb. 11.15-kor Lakitelekrõl. Miután a sebességmérõ óra 0,5 – 1,5 km/h-val többet mutatott a ténylegesnél, ezért a sebességi adatok is a kb. elõtaggal lettek megállapítva.
² 1999. január 4-tõl vasutas sztrájk volt az országban. A MÁV vezetõi és a sztrájkolók között folyamatos tárgyalások zajlottak, amelyeken részt vett Sípos István, a MÁV vezérigazgatója is. Január 6-án hajnalban a vezérigazgatói irodában holtan találták. Halálát szívinfarktus okozta. Sokak szerint személyében „az utolsó vasutas” vezérigazgató ment el, aki ízig-vérig vasutas volt, a vasútért élt és a vasútért is halt meg.