Baleset részletek

3,28-kor a mintegy 150 m-rel a bejárati jelzõ elõtt tartózkodó V43 1332 psz. 938/II sz. mozdonyvonatra 78 km/h sebességgel, kíméletlenül ráütközött a V43 1007 psz. 908/II sz. mozdonyvonat. Mindkét mozdonyvezetõ megsérült. A pálya több, mint három órán át volt elzárva, de a jármõvek Dunaharasztira való bevontatása után se-bességkorlátozás nélkül átadták forgalomnak, mert sem az, sem a felsõvezeték nem sérült. A két gépben több, mint 6 és fél milliós kár keletkezett.
A V43 1332 psz. Kunszentmiklós-Tass - ig közlekedõ gépmenet részére Soroksár állomás kért és kapott menetengedélyt, és az 3,01-kor haladt át az állomáson, amit a szolgálattevõ 3,02-kor közölt is Dunaharasztival. 3,08-kor érdeklõdött, érkezett-e a 938/II-esõ Dunaharaszti közölte, hogy érkezett és megkérdezte miért ennyire sürgõs a visszajelentés. Soroksár elmondta, hogy már engedélyt kértek tõle a 908/II. mozdonyvonat részére és hamarosan õ is engedélyt fog kérni a továbbhaladó gépmenet számára. Ezt 3,16-kor meg is tette. A gép 3,24-kor áthaladt Soroksáron, amit 3,25-kor az jelentett is Dunaharasztinak. Mint kiderült, ennek szolgálattevõje miután vette a gép áthaladásának idejét, rögtön engedélyt kért a 908/II sz. vonat számára Taksonytól. E közben a vágány-táblára pillantott, ahol meglepõdve látta az elõjelzõ szakasz foglaltságát. Arra gondolt, hogy Soroksár nem a gép valós áthaladási idejét adta meg, mivel az (szerinte) túl hamar a bejárati jelzõhöz érkezett. Beállította a ki és bejárati vágányutat a II. vágányra, kezelte a ki- és bejárati jelzõt és kiment a térre fogadni a vonatot. Ekkor jelentkezett a villamos alállomás és közölte, hogy zárlat történt a vonalon. Ismét a térre ment és az érkezõ mozdony felé nézett amelynek ekkor már csak egy fénye égett. Kb. 3,40-kor a V43 1332 psz gép mozdonyvezetõje jelent-kezett pályatelefonon és közölte, hogy a bejáraton tartózkodó mozdonyába egy másik mozdony kíméletlenül ráütközött, mindketten megsérültek és kérte a mentõk értesítését. A szolgálattevõ ekkor döbbent rá, hogy az elõjelzõ szakasz foglaltságát nem a szerinte túl hamar érkezett mozdony okozta, hanem az általa elõzõleg feltartóztatott és elfelejtett gépmenet.
A mozdonyvezetõ késõbb elmondta, hogy kb. 15 perce állt a bejáraton, mikor a jelzõ mögött lévõ fény-sorompó lezárt és a jelzõn egy zöld fény jelent meg. Elindította a szellõzõket és éppen a féket akarta feloldani, mikor erõs ütést érzékelt hátulról és a gép csúszni kezdett a jelzõ felé. Kinézve az ablakon látta meg a ráütközött villanygépet. Kivette a pocket-kulcsot, de az áramszedõ nem jött le, mert az ütközés következtében kifordult. Leszállt és hátrament megnézni mi történt a másik mozdonyvezetõvel. A gép elsõ (2) vezetõállása teljesen összenyomódott, így a gépre csak a hátsó vezetõálláson keresztül tudott feljutni. Már ott találta a széken ülve a moz-donyvezetõt aki beszélni nem nagyon tudott és a jobb karját ill. vállát fájlalta. Mint késõbb kiderült felkarja eltört.A másik mozdonyvezetõt egy hét múlva tudták kihallgatni. Elmondása szerint kb. 100 km/h sebességgel haladt át Soroksár állomáson. A vasgyári kiágazás után a látási viszonyok kissé romlottak kb. 2 méter magasság-ban fátyolos, párás volt a levegõ. Észlelve az elõjeltõ nyugodt sárga fényét a mellett elhaladva a kiegészítõ fékkel fékezni kezdett, de nem nézett a mozdony sátorjelzõjére. Kb. a két jelzõ közötti távolság (1400 m) felét megtéve látta, hogy elõtte a bejárati jelzõ zöldre vált. Ekkor feloldotta a kiegészítõ féket és ismét elõre pillantva meglátta maga elõtt az indulni készülõ másik mozdony zárlámpáit. Gyorsfékezett és közben a sátorjelzõre pillantva vette észre, hogy ennek fehér fénye nem változott meg. Mivel látta, hogy megállni már nem tud, a géptérbe menekült. Hibát ott követett el, hogy a bejárati elõjelzõ mellett elhaladva már nem figyelt a sátorjelzõre. Ugyanis a kelebiai vonal ekkor Dunaharaszti bejárati elõjelzõjétõl Fülöpszállásig már ki volt építve jelfeladásra. Ebbõl következik, hogy az elõzõleg - jelfeladás hiányában - fehér sátorjelzõnek a jelfeladásra kiépített pályaszakaszra érve, ha az nem foglalt sárgára, vagy ha a bejárat szabad, zöldre kellett volna váltania.
Ha ez fehér maradt, mint jelen esetben az a pályaszakasz foglaltságát jelentette, mivel az elõtte tartózkodó jármõ a síneket rövidre zárta, így a követõ gép vevõtekercse nem kapott pályajelet. A mozdonyvezetõnek ez esetben 15 km/h sebességre kellett volna fékeznie és úgy folytatni útját, hogy a felmerülõ akadály elõtt meg tudjon állni.
Ez esetben is bebizonyosodott, hogy egy ember nem tud balesetet okozni. Itt is két dolgozó figyelmet-lensége okozta a szerencsére csak anyagi kárral és kisebb személyi sérüléssel járó balesetet.