Baleset részletek

Két óra elõtt néhány perccel a Kõbánya-Kispest bejáraton álló tehervonat végére ráütközött egy másik tehervonat. Az álló tehervonat utolsó (néhányõ) kocsija (addig) élõ nyulakat szállított. Ezek egy része az ütközés-kor elpusztult, másik részük elszabadult A helyreállítás kezdetén a pályatest tele volt élõ és döglött nyulakkal, ezért a mai napig vasutas körökben ,,nyulas baleset-ként emlegetik az esetet.
Kõbánya-Kispest és Ferencváros között ekkor még nagy forgalom volt. A nyulakat szállító tehervonat ez utóbbi felé folytatta volna útját, de elõtte már állt egy vonat Fradi bejáraton, egy másik pedig Kõbánya-Kispest állomáson. Ez utóbbi vége rajta maradt a váltókon, ezért az azt követõ (nyulas) tehervonatot nem tudták az állomásra lefogadni, így a bejáraton megfogták. A mögötte a V43 1191-el közlekedõ tehervonat mozdonyvezetõje menet közben elaludt és Pestlõrinc vörös kijárati jelzõjét meghaladva folytatta útját Vasgyár felé és az annak bejáratán álló tehervonat végére ütközött.
A vizsgáló bizottság hibáztatta az elalvó mozdonyvezetõt és Kõbánya-Kispest forgalmi személyzetét is. Ugyan is az õ kötelességük lett volna megfigyelni, hogy a vonat teljes hosszban behaladjon az állomásra és hatá-ron belül álljon meg. Mivel ez nem tették meg a vonat elzárta a bejárati váltókat, így a követõ vonatot a bejáraton meg kellett állítani. Azt is felrótták, hogy a baleset idején már szabad volt a pálya Ferencváros bejáratig, mert az ott álló vonatot az állomás idõközben lefogadta. A Vasgyár váltóin keresztbe álló vonatot tovább lehetett volna küldeni, a bj.n álló (nyulas) vonatot ennek helyére lehetett volna fogadni így az alvó mozdonyvezetõvel érkezõ vonat vagy az állomáson ütközött volna az elõtte álló szerelvénybe vagy esetleg ennek mozdonyvezetõje felébredve idõben megállíthatta volna vonatát.