Baleset részletek

1975. június 16-án 9, 56 perckor a 2407 sz. gyorsmotorvonat Hatmajor forgalmi kitérõ és Szombathely rendezõ között a 970+42 számú szelvényben lévõ sorompó nélküli átjáróban 80 km/h sebességgel elgázolta a 4 számú Építési Szállítási Vállalat FG 89-88 forgalmi rendszámú, 2 m3 kavicsot szállító ZIL tehergépkocsiját.
A baleset következtében az ABb 607 psz. motort vezetõ Horváth Pál, Szombathely Vontatási Fõnökség dolgozója a motorkocsi homlokfala és a motor védháza közé szorult és az esemény másnapján sérüléseibe belehalt. Kisebb-nagyobb mértékben megsérült a Szombathely állomás létszámába tartozó vonatvezetõ, a vonat két utasa és a tehergépkocsi vezetõje is.
Az elgázolt tehergépkocsi alvázát a motorkocsi vezetõfülkével együtt az átjárótól 18 méter távolságra a pálya mellé, míg leszakadt billenõszekrényét 118 métert hurcolva maga elõtt a vonallal párhuzamosan futó tároló vágányra vágta ki. A vonat eleje az ütközés helyétõl 258 méterre állt meg.
A rendõrségi helyszínelés befejeztével a szerelvényt Szombathely állomásra behúzták, így a pálya 10, 50-kor felszabadult. A baleset miatt az 1427 számú vonat 43 perc késéssel közlekedett.
Az ABb sor. motor- és három személyszállító kocsiból álló 2407 számú vonat Pécsrõl Szombathelyre közlekedett, elegysúlya 181 tonna, fékezendõ súlya 134, fékezett súlya 154 tonna volt. Pécs állomásról a késõbb balesetet szenvedett motorvezetõvel és egy motorvezetõ gyakornokkal a „fedélzetén” 5,30-kor indult el és különösebb esemény nélkül közlekedett Gyékényesig - itt a vonatvezetõk váltottak - majd 10 perc késéssel megérkezett Nagykanizsára. Így is indult tovább Szombathely felé, de a balesetben érintett útátjáró elõtti utolsó szolgálati helyen – Hatmajor forgalmi kitérõn – már csak 6 perc késéssel haladt át. A menetrendben késés esetére engedélyezett 100 km/h sebességet nem lépte túl.
A baleset helyszíne, az Ágfalva – Nagykanizsa vonal és a Gyõri Közúti Építõ Vállalat aszfalt- és betonkeverõ telepéhez vezetõ földút sorompóval nem biztosított átjárója. Közvetlenül az ágfalvai mellett fut – vonatunk menetirányát tekintve a jobb oldalon – a Szombathely – Rum vasútvonal, melynek forgalmát a baleset idején már megszüntették, fennmaradó szakaszát kocsik tárolására használták. Az ágfalvai vonal másik oldalán – attól mintegy 60 méterre – a Szombathely – Szentgotthárd vonalat keresztezi a földút, teljes csapórudas sorompóval biztosított átjáróval.
Vonatunk személyzete az állomás felé közeledve észlelte, hogy Szombathely rendezõ pu. bejárati- és elõjelzõje továbbhaladást engedélyezõ, illetve erre utaló jelzést mutat. A látott jelzési képet ”bemondták” egymásnak. Eközben érkeztek a balesetben érintett átjáró útátjáró jelzõjéhez, melynél a motorvezetõ az elõírt „Figyelj!” jelzés adását megkezdte és azt folyamatosan adta is, majdnem az ütközésig. 150 méterre lehettek az átjárótól, mikor meglátták a Rum község irányából (nekik bal oldalról) 30 km/h körüli sebességgel a sínek felé tartó teherautót, mely ekkor már átkelt a szentgotthárdi vonalon és kb. 50 méterre volt az általuk használt sínpártól. Idõközben a másik irányból is feltûnt egy tehergépkocsi, mely a sínek elõtt megállt. A sóderral rakott ZIL azonban rendületlenül folytatta útját és kb. 40-50 méterrel a 80 km/h körüli sebességgel érkezõ vonat elõtt a vasúti pályatestre hajtott. Vonatvezetõnk csak annyit tudott megjegyezni – Pali, nem áll meg!, ekkor azonban a motorvezetõ már fékezett. A következõ másodpercben bekövetkezett az ütközés, melynek következtében a motorkocsi eleje beszakadt és a gépkocsi rakománya kb.30 cm magasan elöntötte a vezetõállást. A vezetõállásban utazó három személy közül a gyakornok nem sérült meg, így Õ elõbb kisegítette a bordatörést szenvedett vonatvezetõt a motorkocsiból, majd a beszorult motorvezetõ segítségére sietett. Miután látta, hogy egyedül kiszabadítani nem tudja, a vonaton önköltségben utazó mozdonyfûtõvel megállítottak az átjáróba érkezõ tehergépkocsikat, majd azok egyikére kötött kötéllel meghúzták a motor beszakadt elejét annyira, hogy a beszorult motorvezetõt ki tudják szabadítani.
A balesetet okozó gépkocsi vezetõje saját bevallása szerint a szentgotthárdi vonal keresztezése elõtt nézett körül utoljára, ekkor látta az átjárótól 300 méter távolságra álló tárolt kocsikat. Átkelt a vágányon és miután a teherkocsikról tudta, hogy azok hosszabb ideje ott állnak, különösebb figyelmet nem fordított a sorompó nélküli átjáróra. Az érkezõ vonatot csak akkor vette észre, mikor gépkocsija eleje már a síneken volt. Ekkor gázadással próbált menekülni, de a vonat a gépkocsi utolsó harmadát így is elkapta. Büntetésének mértékérõl nincs tudomásunk.
A megsérült négy jármûvet – ABb 607 psz. motor-, valamint a 20-26 144-5 és 20-26 145-2 psz. Bh, illetve 39-40 030-6 psz. AB sorozatú személykocsikat – az illetékes jármûjavítókba szállították. A három személyszállító kocsit a szombathelyi üzem megjavította, ám a motorkocsi Szolnokon végzett kimérése során megállapították, annak fõkerete oly mértékben sérült, hogy azt csak jelentõs költségek árán szinte új fõkeret beépítésével lehetne javítani. Ennek költsége azonban közel két millió forint lett volna, így a motorkocsi selejtezése mellett döntöttek. A szomorú eseményre 1976.03.25-én a szolnoki jármûjavító területén került sor.
Szombathely fûtõházában a szolgálat közben elhunyt vontatási dolgozók neveit tartalmazó emléktáblára felkerült Horváth Pál neve is.
A két halálos baleset tanulságait levonva felvetõdött a motorkocsik vezetõállásának megerõsítése és a vezetõállás padlómagasságának esetleges megemelése is, az ötlet azonban csak ötlet maradt.
Forrás: MÁV Központi Irattár AA.13137 sz. doboz, 111220/975 sz. ügyirat és annak rajzmelléklete,
MÁV Központi Irattár AE.13437 sz. doboz, 6625/1975 és 6626/1975 sz. ügyiratai,
MÁV Központi Irattár AE.13760 sz. doboz, 6561/1975 sz. ügyirata.
MÁV Központi Irattár AE.14423 sz. doboz, 6435/1975 és 9354/1975 sz. ügyirata.