Baleset részletek

Iparvasúti és MÁV mozdony volt részese annak a balesetnek, ami 1951. november 21-én történt Ajka állomáson. A végponti oldalról vízvételezés céljából a II. vágányra egy tólt kocsival bejáró 324,980 psz. mozdony 2 óra 20 perckor összeütközött az ugyanerre a vágányra, a kezdõpont felõli oldalról a Csingervölgy-i bányavasút tulajdonában lévõ „Grete” nevû gõzmozdonnyal betoló 13 kocsiba. Ennek következtében a MÁV gép által tolt MÁV 195105 sz., G sorozatú, burgonyával rakott kocsi két tengellyel kisiklott, és elejével az I. sz. vágány felé befordulva az ott álló 423530 sz. Nz sorozatú kocsinak ütközve annak hossztartóját megrongálta.
A „Grete” által tolt kocsisor elsõ jármûve, a Kz sor. 235421 psz. MÁV kocsi 2 tengellyel siklott, a pályán keresztbe fordult és sarkával neki ütközött a III. vágányon álló 472511 sz. Szu sorozatú, rönkfával rakott kocsi oldalának, melyet betört. A 221093 psz. MÁV üres Kz kocsi kettõ tengellyel siklott, ennek homlokfalába a 225421 sz. Kz sorozatú kocsi belefúródott. A 220035 sz. üres MÁV Kz kocsi egy tengellyel sikamlott és belefúró-dott az ugyancsak egy tengellyel siklott 263302 sz. MÁV Kz kocsiba. A sikamlottá vált és feltorló-dott jármûvek az I-III. vágányokat elzárták, ezek felszabadítását a celldömölki segélymenet még a délelõtt folyamán elvégezte. Az ütközés során egy 24 m-es sínszál a II. sz. vágányban eltört, ennek kárértéke 630 Ft volt. A jármûvekben 11 400 Ft. kár keletkezett.
Balesetünk idején a 7 vonatfogadó-, 1 raktári-, és 2 csonkavágánnyal rendelkezõ Ajka állomás kezdõponti oldalán a csingervölgyi bányavasút saját gépével és személyzetével rend-szeresen végzett tolatást. Ilyenkor az összerendezett kocsikat a II. vágányról tolták be a bá-nyavasút területére. Az általuk sûrûn használt II. és a III. vágánya között a kezdõ és végponti oldalon egy-egy vízdaru is állt, vízvételezési lehetõséget biztosítva mind az áthaladó vonatok, mind az állomáson tolatást végzõ gépek számára.
A 324,980 psz. mozdony a vonatkísérõ szakasszal együtt az 1891/a sz. vo-nattal 18 óra-kor érkezett az állomásra, feladatuk az 1868. sz. irányvonat összeállítása és továbbítása volt. Ezzel 22 órára végeztek, ekkor a gép az 1899. sz. vonatot megelõfogatolva Szentgálig közlekedett, ahonnan 1,10-kor érkezett vissza Ajkára, majd kocsikat állított be a téglagyári csonkába. Ezt a tolatócsapat a vonatvezetõ irányítása nélkül végezte, mert az a for-galmi irodában az 1868. sz. vonat terhelési lapját állította össze. Ezek után a gép a II. vá-gányon a forgalmi irodáig ment, ahova bemenve a mozdonyvezetõ kérte a szolgálattevõt, hogy további tolatást ne végeztessen velük, mert a szénkészletük fogytán van, így a gépnek kezelnie kellene. Hozzátette, szeretnének a vonattal mielõbb indulni. Kérését a szolgálattevõ nem teljesítette, ehelyett elrendelte, hogy a szintén az irányvonatba tartózó, és az I. vágányon álló burgonyával rakott kocsit „váltsák ki” a II. vágányra. A tolatócsapat ismét csak egyedül, tolatásvezetõ irányítása nélkül a három elé sorozott kocsival együtt a burgonyás kocsit kihúzta az elsõ vágányról, elszalasztotta a II. vágányra, ezután a három kocsit visszalökte az I-re és a burgonyás kocsit felvéve a második vágányon ismét a forgalmi irodához ment.
A bányavasút gépével eközben is folyt a munka, így a forgalmi szolgálattevõ 2 óra 14 perckor engedélyt adott az iparvasúti személyzetnek arra, hogy az összeállított szerelvényüket a II. vágányra betolják.
Az ekkortájban megálló 324-es mozdonyvezetõje megkérdezte az iroda ajtajában álló vonatvezetõt, hová menjenek vizet venni, mert a végponti oldalon a III. vágányon álló 1892. sz. vonat mozdonya vett vizet. Erre azt a választ kapta, „akkor mehetnek a másik daruhoz” , mire a feltehetõen a korábbi események miatt nem túl nyugodt mozdonyvezetõ, gépe „orrán” a burgonyás kocsival azonnal megindult a mintegy 300 méterre álló vízdaruhoz.
A szembe közlekedõ iparvasúti gép az általa tolt 13 kocsival eközben már a darut elhagyva készült megállni, hogy leakadva, és a daruhoz visszajárva vizet vegyen, mikor az egyre fokozódó sebességgel haladó 324-es és az általa tólt kocsi a tolatómozgásba 23 km/h sebes-séggel beleütközött.
A balesetért több vasutast terhelt felelõsség. Közöttük volt az állomás forgalmi szolgá-lattevõje, akinek mûködését már a helyszíni balesetvizsgálat során felfüggesztették, mivel forgalmi tevékenységét üzemveszélyesnek találták és az is bebizonyosodott, hogy korábbi szolgálatai során elkövetett mulasztásaival sokszor veszélyeztette a forgalom biztonságát.
Az 1868. sz. vonat vonatvezetõje is hibázott, mert a szolgálattevõ engedélye nélkül küldte a gépet a „felsõ” vízdaruhoz, és errõl elõbbit csak a gép elindulása után értesítette. Miután megtudta, hogy azon az oldalon a bányavasút gépe kezel, próbálta a MÁV mozdonyt „megállj” jelzéssel megállítani, de mivel a mozdonyszemélyzet nem figyelt hátra, fáradozása eredménytelen maradt.
Vétett a vonatkozó utasítások ellen a 324-es mozdonyvezetõje is, aki arra illetéktelen személytõl fogadott el felhatalmazást a vízdaruhoz történõ mozgásra, és nem figyelt kellõen elõre, így nem vette észre a gépe elõtt mintegy 150 méterre álló kocsikat.
Büntetésük mértékérõl nincs tudomásunk.
Forrás: MÁV Rt. Központi Irattár: AG.11063 sz. doboz 7860/B/548/1951 sz. ügyirata