Baleset részletek

Pályahiba, sínkopás és a motorkocsi támszerkezeti hibája okozta Szolnok állomáson a 7707 számú vonat kisiklását 1974. augusztus 8-án a reggeli órákban. A Makóról – Budapestre tartó gyorsmotorvonatot továbbító Bb sorozatú motorkocsi (feltehetõen a 641 psz.) hajtott végével elõre közlekedve kisiklott majd a pályán keresztbe fordult.
A hetvenes évek elsõ felében két hasonló baleset történt ABb sorozatú motorkocsikkal is. Révfülöp – Balatonrendes között az ún. pálkövei kis sugarú ívben siklott ki egy motor, késõbb pedig Zánka állomáson járt így valószínûleg a 614 pályaszámú gép. Mindhárom motorkocsi hajtott forgóvá-zával elõre közlekedett.
A balesetek okait vizsgálva megállapították, hogy a „korszerûtlen konstrukciójú 5-tengelyes ABb és Bb sor. motorkocsik futásbiztonsága kedvezõtlenebb, mint az egyéb vontatójármûveinkéi. Kis sugarú ívekben – különösen akkor, ha a pályában síktorzulás, süppedés található, valamint erõsen oldalkopott sín esetén – több esetben fordult elõ kisiklás ezeknél a jármûveknél.
Mûszaki megfontolások alapján…..a motorkocsik futásbiztonsága nagyobb akkor, ha azok futóvéggel elõre közlekednek. Ahol a motorkocsik ilyen értelmû közlekedtetése nem lehetséges 60 km/ó értékû sebességkorlátozás bevezetését tartjuk szükségesnek.”
Ezért felmérték az ilyen sorozatú motorkocsikkal kiszolgált vonalak ívviszonyait, az ott közlekedõ motorvonatok menetrendben meghatározott alapsebességét és vizsgálták a kocsik fûtõházi fordításának lehetõségét is. Olyan helyeken, ahol fordításra nem volt lehetõség (pl.: Makó) a 7707 – 7708 számú vonatok szerelvényét az M41. sor. mozdonyok Szentes fûtõházhoz való megérkezéséig MDa sor. motorvonat beállításával tervezték kiváltani.
Hasonló probléma adódott a Bátaszékrõl Budapestre (és vissza) közlekedõ Bb sor. motorkocsikkal is, melyek fordítására Budapest Ferencváros fûtõházában volt lehetõség, ám a honos személyzet szolgálati idejébe ez már nem fért bele. Ezért a pécsi igazgatóság levélben kérte az 5107-5108 és az 5101-5102 számú vonatokhoz budapesti közbeváltó személyzet vezénylését. (Nem tudjuk, ezen módosítások megtörténtek-e?)
Ilyen elõzmények után lépett életbe a KPM Vasúti Fõosztály 106671/1976.7.A. számú rendelete 1976. november 1-én, mely az alábbiak szerint szabályozta a két motorkocsi típus közlekedtetését:
„A futásbiztonság fokozása érdekében az ABb és Bb sor. motorkocsik közlekedésének feltételeit – a mindenkori érvényes Menetrendfüggelékben elõírtakon túlmenõen – az alábbiak szerint szabályozzuk:
1. A motorkocsi külön korlátozás nélkül közlekedhet
- egyenes pályán és olyan pályaívben amelynek ívsugara legalább 600 m;
- 600 m-nél kisebb sugarú pályaívben akkor, ha a menetirányt tekintve a motorkocsi futóvéggel elõre állásban van
2. A motorkocsi legfeljebb 60 km/ó sebességgel közlekedhet a 600 m-nél kisebb sugarú pályaívben akkor, ha a menetirányt tekintve a motorkocsi hajtott véggel elõre állásban van.
3. A fenti elõírások érvényesek
- vonatot továbbító motorkocsikra, a vonatba sorolás bármilyen fajtája esetén,
- mozdonyvonatként közlekedõ motorkocsikra,
- hidegen továbbított motorkocsikra.”
Tudomásunk szerint a rendeletben elõírtaknak az érintett Vontatási Fõnökségek eleget tettek, illetve az érintett sorozatú motorkocsikat más, kisebb sebességû vonalakra irányították át, helyüket pedig egyéb sorozatú vontatójármûvekkel pótolták.
Forrás: A MÁV Budapesti Igazgatóság november havi Munkavédelmi és Balesetelhárítási Értesítõje (év nélkül)
MÁV Központi Irattár AE.13784 sz. doboz, 7862/1976 sz. ügyirata,
MÁV Központi Irattár AA.10029 sz. doboz, 106671/1976 sz. és 112122/1976 sz. ügyiratai.
Kovács József visszaemlékezése