Baleset részletek

Nem egészen 3 hónappal a mezõfalvai tûzeset után a GySEV egyik motorkocsija is a lángok martalékává vált. 1971 július 11-én a 116 sz. vonatot elõfogatként továbbító ABb 3 psz. motorkocsi Dör megállóhelyen kigyulladt és elégett. A tûz észlelésekor az óra 17 óra 43 percet, a hõmérõ 35 C fokot mutatott. A 116 számú vonatot a GySEV ABb 3 és ABb 2 pályaszámú motorkocsijai szinkronban továbbították. A vonat Gyõrbõl 17,10-kor indult, Enese és Kóny állomásokon megállt, majd menetrend szerinti folytatta útját Sopron felé. Bágyogszovát megállóhely jegykiadó õre a téren fogadta a vonatot de azon semmilyen rendellenességet nem tapasztalt. Dör felé közeledve (a két megálló távolsága 4 km) az ottani jegykiadó õr vallomása szerint a „szõlõhegyi” kanyarból kibukkanó szerelvény elsõ motorkocsija alól annak menetirány szerinti jobb oldalán füstöt látott elõtörni. Ekkor a vonat a 16. számú õrház felé tartott, ami Dör megállóhelytõl kb. 5-700 méterre volt. Az õrházat elhagyva már lángokat is látott a kocsi jobb ütközõje alatt melyek, a huzat következtében a motorkocsi mellett hátrafelé kivágtak. Azonnal „Megállj” jelzést adott a vonat felé (saját vallomása szerint a vonat ekkor tõle 5-600 méterre, a motor- és a vonatvezetõ szerint kb. 300 méterre volt), mire a motorvezetõ gyorsfékezést alkalmazott. Eközben a hátsó (vonó) motorkocsi vezetõje is észlelte a tüzet, égett gumiszagot érzett. Kinézve az ablakon látta, hogy az elé sorozott motorkocsi motoros vége ég és tapasztalta azt is, hogy annak vezetõje már fékez. Megállás után tûzoltó készülékével elõre szaladt és az elsõ motor vezetõjével együtt próbálta megfékezni a tüzet. Az égõ motor vezetõje – miután látta, hogy a kocsit nem tudják eloltani - a vonatvezetõn keresztül utasította a jegykiadó õrt, hogy hívja a tûzoltóságot.
Az õr Csorna állomás részére jelentette az eseményt, így az állomás forgalmi szolgálattevõje 17,50-kor telefonon értesítette a csornai önkéntes és a kapuvári városi tûzoltóságot.
A vonatvezetõ eközben leszállította a mintegy 15 utast a kocsiból, míg a második motor vezetõje a két motort szétkapcsolta és a nem égõ résszel kb. 80 métert hátratolt, az útátjárón túlra.
Csorna állomás fõnöke azonnal intézkedett, hogy az állmására ebben az idõben érkezett 324, 821 psz. gõzmozdony azonnal vegyen vizet, majd induljon a motorkocsi oltására. A gép 17,54-kor érkezett meg a helyszínre, majd a tûzoltó csavarzatra szerelt „E” sugárral az ekkor már teljes terjedelmében égõ motorkocsi vezetõállásában lévõ napi (üzemagyag)tartályt hûtötte és a vezetõállás tüzét eloltotta.
Egy perccel késõbb befutott a csornai önkéntes tûzoltóság gépjármûfecskendõje, mely megkezdte a hossztartóra szerelt ezer literes gázolajtartály hûtését és a kocsiszekrény oltását. Néhány perccel késõbb megérkezett a Kapuvári Városi Tûzoltóság két gépjármûfecskendõje, ezek személyzete a poggyásztéren át behatolva oltotta az ott uralkodó tüzet, ezzel megakadályozva annak a motortérbe való behatolását. A gyõri városi tûzoltóság fecskendõje 18,35-kor érkezett a helyszínre, és miután rácsatlakozott a csornaiak megszerelt „E” sugarára (utóbbiak vize elfogyott) a kocsiszekrény oltását végezte. Az oltási munkálatok közben érkezett a tûzhöz Csorna város locsolókocsija, mely a tartályában szállított 4000 liter vizet a gyõri egység tartályába szívatta át. Az oltásban résztvevõ mintegy 40 fõ munkájának köszönhetõen a kocsit 18,40-re sikerült eloltani. (A tûzhöz útban lévõ mosonmagyaróvári és soproni egységeket 18,15-kor állomáshelyükre visszafordították).
Az eloltott motorkocsit, illetve annak maradványait a tûzoltásban résztvevõ 324-es vontatta be Csorna állomásra, majd 19,08-kor a 116 számú vonat az ABb 2 számú motorkocsival folytatta útját Sopronba.
A lefolytatott tûzvizsgálat megállapította, hogy a tûz a kocsi 3 tengelyes forgóvázának középsõ tengelyénél, a jobb oldali kerék fölött keletkezett. Az ide helytelenül – a kerékhez túl közel - szerelt szikrafogó lemez (a féktuskók szikraszórását hivatott „kordában tartani”) a nyomkarimába fékezéskor és balra kanyarodói íves pályán való haladáskor bele ért – ezt bizonyította a lemezen lévõ beköszörülés – és ezzel annak felmelegedést okozta. Az így kb. 200 C-ra melegedett lemezen lévõ olajsár a 35 C fok légköri és a 45 C fokos pályatest fölötti hõmérséklet hatására párologni kezdett és begyulladt, melyhez még hozzájárulhatott a féktuskók szikrázása is. Utóbbiak foszfortartalmát is vizsgálták – ez jelentõsen befolyásolja szikraszórás mértékét - de nem találtak az elõírtnál magasabb értéket. A tûz másik oka a kocsi tisztításának hiánya volt, emiatt rakódhatott le jelentõs mennyiségû olajsár a szikrafogó lemezen.
Mivel a GySEV és a MÁV között érvényben lévõ megállapodás szerint a GySEV vontatójármûveit a MÁV fõmûhelyei javították, karbantartásukat a MÁV soproni fûtõháza végezte (és azokat a magyarországi vonalakon a MÁV mozdonyvezetõi üzemeltették), a GySEV kártérítési igénnyel élt a MÁV-val szemben a helytelenül felszerelt (és javított) szikratörõ lemez, valamint a soproni fûtõház által gondatlanul végzett M3 szintû javítás miatt. Ilyen szintû javításnál az E1 számú utasítás elõírta a jármûvek „nagytisztítását”, mely itt a jelek szerint nem történt meg. (A kocsi két nappal korábban jött ki az M3-as javításról!)
A GySEV jármûben keletkezett kár 2 471 875 Ft volt, ehhez jöttek még az egyéb járulékos költségek (kölcsönjármû bérleti díja, stb.) Levelükben jelezték azonban, hogy „vasutunknak jelenleg ugyanis égetõ szüksége van 90 km sebességre alkalmas gyorsvonati fûtõkazánkocsikra.” Így lehetségesnek tartották káruk 3 db kazánkocsi átadásával való megtérítését.
A két vasút megegyezett, így a MÁV az összesen 2 553 000 Ft értékû 35, 78, és 82 pályaszámú kazánkocsijait darabonként 1000 forintos áron, feltehetõen 1973 tavaszán a GySEV részére átadta.
A porig égett ABb 3 pályaszámú motorkocsit 1973. április 1-én Sopronban selejtezték.
Forrás: MÁV Központi Irattár AA.12039 sz. doboz (Vezig iratai) 111423/1972 sz. ügyirata